Bizonyított tény, hogy Visoko Okoliste nevű részén ie. 4700-4500 évvel egy közel 3000 fős csoport élt közösségként. A város nevét a történelem először 1355-ben említi meg. A Visocica hegy tetején épült Visoki nevű várról kapta nevét. (Visoki = magas) Az iratok szerint egykoron ez volt a főváros. Az ország első uralkodóját, I. Tvrtko királyt itt Visokoban koronázták meg. Itt írtak alá számos történelmi iratot, melyekhez kötik Visoko történelmének kezdetét. (Ez a feltételezés vezetett oda, hogy betiltották a felszíni ásatásokat a Nap piramison és állami tulajdonba vonták a területet.)
1463 körül foglalták el a települést a törökök. Ajas-beg pasha alapította Visoko városát, aki egyébként helybéli volt, csak a bogumil hitről áttért muzulmán vallásra. Ezen a török birodalom idejéből származó metszeten jól kivehető a piramis alakja.
1878-ban elfoglalta Visoko-t az osztrák magyar monarchia és egészen 1918-ig a fennhatósága alá tartozott. A város ez idő tájt terjeszkedett a Fojnica folyóig, ekkor épült a vasútállomás épülete, a bíróság épülete, egy templom, az általános iskola és a városháza. 1911-ben hatalmas tűz pusztított és a város nagy része leégett, 1912 tavaszán kezdték újraépíteni. Ekkor döntöttek úgy, hogy minden épületet téglából kell építeni és tradicionális boszniai stílusban építkeztek.
Az I. világháborúban elszenvedett vereség miatt az osztrák magyar monarchiától elvették Visoko-t és Jugoszlávia kapta meg. A II. világháború alatt a független Horvátországhoz tartozott, amit a náci Németország szponzorált, emiatt bombázták a németellenes erők. A háború idején a lakosság nem igen szenvedett támadásoktól, nem volt háborús terület, leszámítva azt a 9 bombát, melyeket stratégiai területekre dobták. Visoko 1945-ben szabadult fel jugoszláv partizánoknak köszönhetően.
1945-1992. Jugoszlávia államai között fejlődésnek indult Bosznia is. Évekig bőriparáról volt híres Visoko, mint Jugoszlávia legnagyobb bőrgyártója. Nagy exportőr város volt: textil, fém, élelmiszer kereskedelemben jeleskedett a bőripar mellett.
1992-95 boszniai háború: 1992 április 6-án fegyveres helyi szerbek vették körbe a várost, a helyi lakosságot a boszniai SDA párt fegyverezte fel. Elég komolyan érintve voltak a harcokban. Visoko lett a központja annak az ellenállásnak, mellyel Szarajevót próbálták védeni, így Visoko-t súlyos károk érték, főleg a gazdaságát, a gyárait tették tönkre. A háború idején Visoko szolgált menedékül a menekülteknek egész Bosznia területéről, mivel az a hír járta, hogy nagyon erős katonai védelem alatt áll. Itt volt a hadsereg logisztikai központja és egy ideiglenes reptér is.
És a jelen...
|